Lovas Lajos - Szőrharisnya ( lappangó remekművek )

A lappangó remekmrvek 1995 és 2001 között keletkeztek, s idRnként valódi szenzációt keltettek az irodalomkedvelR közönség körében. Darabjai az Új Magyarország, a Napi Magyarország és a Magyar Nemzetben jelentek meg illetve egy részük most elRször lát napvilágot. A sorozat elemei kivétel nélkül fiktív mrvek recenzióit foglalják magukban. Vannak közöttük neves szerzRk nem létezR mrveirRl szólók, s vannak sosem élt, de a >jelek szerint= kultúrtörténetünk szempontjából mégis meghatározó szerzRk sajnos soha meg nem írt alkotásairól szóló szösszenetek. Ha mrfajilag kívánnánk behatárolni a Lappangó remekmrveket, talán akkor járnánk a legközelebb az igazsághoz, ha a szatíra körében keresnénk fogódzókat. Azonban ezek a kis írások 3 tárgyuk és esetleg antik szerzRiket meghazudtolva 3 mégis napjaink sajátos, s tegyük hozzá, görbe tükrét tolják szemtelenül az olvasó elé, vállalva még annak kockázatát is, hogy a jóhiszemr befogadó utóbb megdühödik a játékos kedvr szerzRre. A tréfás indíttatású (illetve más motivációk nyománi) hamisítás nem példa nélküli irodalomtörténetünkben. Elég talán Esterházy Péter 12 hattyukjára, vagy Thali Kálmán kurucverseire utalnunk. Nos, a szerzR szerényebb igénnyel lép fel. Minden egyes története fogódzókat kínál a figyelmes olvasónak leleplezésére, célja sokkal inkább a szórakoztatás, mint az >átverés=, bár kétségtelen, hogy a megjelenések után idRnként a tárgyalt írók lelkes kutatóit is sikerült megtéveszteni, hozzáteszem, részben akaratlanul. Így tudhatjuk meg a kötetbRl Galeotto Marzio nyomán, hogy a gátfutást tulajdonképpen Mátyás király találta fel egy szerencsétlen krikett ütés következtében, vagy hogy Verne Gyula és Ferdinand Eiffel a tudományos fantasztikus regény terén vetélkedést folytattak, de Eiffel mrveit matematikai igényessége a bukás felé taszította. A kötetbRl megtudhatjuk azt is, hogy Zrínyi Miklós ( a költR ) súlyos elhízásának köszönhetjük a barokk hazai elterjedését, de megismerkedhetünk Georg Lucas Csillagok háborújának eleddig titokban tartott három következR részének forgatókönyveivel is, melyeket, a szerzőállítása szerint, a nagy alkotó kubai inasa lopott ki Lucas zoknisfiókjából. A lappangó remekmrvek kortás szerzRinket sem kímélik. Így derül fény arra, hogy Dippold Pál miként nyomta le Schwarzeneggert szkanderben, vagy arra, hogy ifjú korában Czakó Gábor egy hajón utazva egy Fukuyama nevr japánnal felismerte a globalizmus ártalmait. A teljesség igénye nélkül talán még Jarina Neletmezsovát említenénk, illetve Sztrapacska éjjel nappal címr mrvét, mely a hazai szlavisták egyik legkiválóbbikát késztette heves érdeklRdésre a szerzRnél. Egyszóval: ez a kötet játék. Játék a szavakkal, az idRvel, múlandóságunkkal, és eközben mindarról szól, ami fontos ezen a világon.