86 - Római barbárok

KatPol Kávéház - En podcast af KatPol Kávéház

Kategorier:

Románia második világháborús részvétele aligha van a közérdeklődés homlokterében idehaza. A románok elég erőteljesen ellenérdekeltek voltak a magyar célokkal, még ha velük egy szövetségesi rendszerben is léptünk hadba 1941-ben. Románia ekkori (hivatalos megnevezés szerint is) vezetője (Conducător), Ion Antonescu marsall a Szovjetunió támadás előtti hónapokban jutott hatalomra, miután a kicsapongó életéről hírhedt Károly király külföldre menekült. Antonescu sajátossága, hogy noha már-már baráti kapcsolatot ápolt Hitlerrel (egyedüli külföldiként tegezhette), egyáltalán nem volt náci, inkább a Franco-féle pragmatikus katonai vezető archetípusát testesítette meg. Egész élete ezt tanúsította, hiszen pl. a háború előtti hónapokban még nagy angolbarát volt és közeli szövetségesei liberális politikusok voltak. Német áldással leszámolt a Vasgárdával, majd utasítására nagy zsidóellenes atrocitásokra került sor, például Odesszában. Nem volt a német végső győzelem híve sem, a méltányos békével történő oldalváltás vált elsődleges céljává, míg saját korábbi szövetségesei meg nem fosztották a hatalomtól és aztán bűnbakként kivégezték. Sajátosan román élettörténete ezzel sem ért véget, hiszen a legváratlanabb helyen fedezték fel újra: Nicolae Ceaușescu román diktátor köreiben. A hírhedt kommunista pártvezér még a Conducător címet is át/felvette, és az egész keleti blokkban egyedülálló módon, állami támogatással indult meg egy egykori tengelypárti kormányfő kultuszának építése. Ez töretlenül folytatódott a demokratizálódó Romániában is, a ’90-es években közintézmények, közterek, utcák tucatjai viselték nevét, a közbeszédben is elismerően volt szokás említeni. Ennek csak az EU-csatlakozási vágy vetett véget, ugyanis kifejezett elvárásként jelent meg az Antonescu-kultusszal való szakítás. Az ő megítélésének és életének aspektusaival foglalkozik a mai podcastunk témáját szolgáltató film, a Bánom is én, ha elítél az utókor. Az idehaza alighanem ismeretlen filmet a Bem Moziban, TGM emlékének szentelt vetítés részeként volt lehetőségünk megtekinteni. A Radu Jude rendezte román film sajátos eszközzel mutatja be a román vezető megítélését: egy modern köztéri színdarab rendezése kapcsán felmerülő problémák során keresztül. A belbukaresti értelmiségi zsidó rendezőnő szeretné lerántani a leplet Antonescu bűneiről a közönség előtt, bemutatva a több tízezer áldozatot követelő odesszai mészárlást. Ám eközben számtalan nehézségen át vezet az út: aggódó városvezetés, nácikkal szimpatizáló hagyományőrzők és magánéleti krízis. A végén pedig a katartikus pillanatokban egészen váratlan fordulatot vesz a színdarab fogadtatása. Az adáshoz jó szórakozást kívánunk!