Csak úgy tudjuk csökkenteni az előítéleteket, ha beszélünk róluk
Hogyan segít a szociálpszichológia megérteni világunkat? Mindenki előítéletes, vagy az előítéletesség puszta jellemhiba? Polarizáltabbak-e ma a társadalmak, mint régen, és megszüntethető-e a megosztottság? Hogyan érthető meg a háború lélektana? Szekeres Hanna szociálpszichológussal, az ELTE PPK oktatójával Czabán Samu beszélget. Szekeres Hanna bevezet minket a szociálpszichológia régi kérdéseibe, miközben olyan mai problémákra is kitérünk, mint a társadalmak megosztottsága vagy a háború kérdése. A szociálpszichológia szerint az emberi természet nem jó vagy rossz: az ember társas lény, olyan alapvető motivációkkal, mint a kapcsolódás vagy életünk eseményeinek kézben tartása. Ha a feltételek adottak, a legjobb emberek is tömeggyilkossá válhatnak, de a hiedelemmel ellentétben a hatalom nem feltétlenül van rossz hatással az emberekre, inkább csak felerősíti alapvető jellemvonásainkat. Lehet, hogy mindenki előítéletes, de akkor mit csináljunk, ha ráébredünk saját előítéletességünkre? Mit jelentenek a nemi előítéletek a női előítéleteken túl? Paradox módon minél kegyetlenebb az egyik fél egy háborúban, annál inkább szüksége van önfelmentő narratívákra, és annál jobban elhúzódhat egy konfliktus. De akkor hogyan lehet véget vetni a háborús helyzeteknek?