A Nagy Évem #6 - Zságer Balázs (Žagar)

"A zenénél jobbat nem talált ki az ember arra, hogy együtt rezonáljon az univerzummal" - mondta hatodik adásunk vendége, Zságer Balázs, aki szeptember 17-én a Margitszigeti Szabadtéri Színházban egy nagy koncerttel ünnepli zenekara, a Žagar alakulásának húszéves évfordulóját. Ott lesz szinte mindenki a színpadon, aki az elmúlt két évtizedben megfordult az együttesben, és azzal kapcsolatban, hogy mire számíthat a közönség, így fogalmazott Balázs: "ha a zenével be lehet rántani őket, hogy a mostban legyenek, akkor onnan már csak egy lépés, hogy eksztázisba is kerüljenek".  Megtudtuk azt is, hogy "egy ülő közönség előtt nem lehet fake-elni", illetve, hogy a színpadi jelenlét már fárasztja, ezért a jövőben más területekre koncentrálna jobban, például a filmzeneszerzésre, amivel már foglalkozott korábban is (Szezon, Az éjszakám a nappalod), de úgy érzi, a java még csak ezután jön. Most például csinált egy synthwave-stílusú számot a nyolcvanas évek budapesti underground-közegében játszódó Eltörölni Frankot című filmbe, ami egy házibulijelenetben fog felcsendülni. Nemrég elindította popzenei kiadóját is, és az első előadó, akit a szárnyai alá vett (Deva), rendületlenül tör felfelé.  Miért nem ment el soha tehetségkutató versenybe zsűrizni? Hogyan változott a zenekar közönsége az évek során? Miért kellett pálinkával itatni a hangmérnököt, amikor a Depeche Mode előtt játszott a Žagar a Puskás stadionban? Tud úgy zenét hallgatni, mint egy normális ember? Tényleg kevesebb előítéletes energia van Ozorán? Miért nem csinál már reklámzenéket? Mesélt arról is, hogy mit hozott számára az apaság, miket tanul a nagy lányától, illetve, hogy érez-e szakadékot a generációk között. És persze megbeszéltük, hogy milyen érzés volt lubickolni egy kicsit a mainstream könnyűzene világában, amikor 2007-ben nagy sláger lett a Wings of Love, "a szám, amiben csak a refrén van".   A Nagy Évem podcast a Nemzeti Kulturális Alap Hangfoglaló Könnyűzene Támogató program támogatásával jött létre.