Kémhatás #7: Moralizálás az ügynökakták nyilvánossága körül

Léteznek-e ügynökakták? Mennyire hihetőek az állambiztonsági iratok információi? Mennyire nehezíti meg a moralizálás a történészek dolgát? Az Ügynökök, informátorok jelentések című, a Jaffa Kiadó gondozásában pár héttel ezelőtt megjelent könyv kapcsán a szerzővel, Takács Tiborral, levéltárunk tudományos kutatójával és Ötvös Istvánnal, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága tagjával beszélgetett Pócs Nándor. A rendszerváltás óta eltelt több mint harminc évben sokszor törtek ki késhegyig menő viták, olykor botrányok a kérdés miatt, hogy valóban nyilvánosak-e az „ügynökakták”, valóban kutathatók-e a Rákosi- és a Kádár-korszak állambiztonságának iratai. Bármit gondolnak is a történészek, szakemberek, a közvélemény szerint a válasz egyértelmű „nem”. Takács Tibor ezt a nagyközönség előtt részben még mindig feltáratlan állambiztonsági múltat mutatja be tudományos igénnyel, ám közérthető formában. --- 0:00 Bevezető 01:54 A besúgók tartották fenn a szocializmust? 03:57 Ügynökakta nincs! 07:10 A morális tényező 18:15 Ügynökök: bűnbakok és hatalomkérdés 22:58 Hálózati problémák: értelmiségi pozíciószerzések 24:40 Nem ismert történetek: Partizánszövetségek 26:17 Felülreprezentált értelmiség? 31:30 Egzisztenciális karaktergyilkosságok 38:26 Történészi dilemmák vs nyilvánosság 40:23 Az ügynök és az "ügynök bőrébe bújt személy" 45:22 Csavar a történetben: mit jegyzőkönyveztek? 49:10 Állambiztonsági változások a '60-as évektől --- Ajánlott művek: Ügynökök, informátorok, jelentések Ügynökök, besúgók és hálózati személyek Miről szólnak az ügynökjelentések? Szempontok az „ügynökakták” értelmezéséhez A valódi besúgás teljesen más volt – állambiztonságot kutató történész az HBO-sorozatról